---

A Git�r

    A git�r egy nyolcas alak�, hat h�ros penget�s hangszer 9-10 cm-es k�v�val, lapos h�tlappal, lapos tet�vel, rajta kerek hanglyukkal. H�rjai a keresztp�nt (l�b) �s az enyh�n h�trat�rt kulcsszekr�ny k�z�tt vannak kifesz�tve, az �rint�kkel (bundokkal) ell�tott nyak f�l�tt. A h�rokat csavarszerkezettel hangolj�k (E A d g h e, okt�vval magasabban �rva).
Neve a kithara (h�th�ros l�raszer� hangszer volt) sz�b�l ered, amivel azonban semmi t�rgyi �sszef�gg�se nincs.

    A hangszerek t�bbf�lek�ppen oszt�lyozhat�k. A ma leggyakrabban haszn�latos oszt�lyz�s a rezg� elemek szerint idiofon, chordofon, membranofon, �s aerofon hangszereket k�l�nb�ztet meg. A chordofon hangszerekn�l els�dlegesen valamely egydimenzi�san fesz�tett szil�rd test j�n rezg�sbe. Ebbe a csoportba a h�roshangszerek sorolhat�k. Ezek t�bbnyire penget�ssel vagy von�val sz�laltathat�k meg. A chordofon penget�s hangszer h�rjait ujjal vagy penget�vel (plektrummal) hozhatjuk rezg�sbe. Az �p�t�s m�dja szerint a chordofon hangszerek tov�bbi n�gy csoportra oszthat�k. Az egyszer� chordofon hangszerekre, �s az �sszetett chordofon hangszereken bel�l h�rom csoportra. Az els�ben a hangszertesthez nyak j�rul, amelyen a h�rok lefoghat�k, vagyis megr�vid�thet�k. Ide tartoznak a von�sok, �s a lant- vagy git�rszer� penget�s�k, �gy a git�r is.

    A git�r m�g ma is a spanyolok jelk�pe, t�rt�netileg nem alaptalanul. A hettita birodalomb�l, Mezopot�mi�b�l, �s Egyiptomb�l hossz�nyak�, karcs�s�tott test� lantf�l�k �br�zol�sai maradtak fenn. A hangszer Spanyolorsz�gba alihganem a f�n�ciaiak vitt�k be. Eur�p�ban legkor�bban a XIII. sz.-t�l itt mutathat� ki, Cantigas de S. Mar��ban, guitarra moresca �s guitarra latina (vagy guitarra espanola) n�ven. A git�r korai �s k�s�bbi form�j�ban a karcs�s�tott vagy nyolcas-vonal� test �s az elk�l�n�lt nyak k�z�s. A tet�n a tov�bbiakban �ltal�ban k�t f�lhold alak� hangr�s volt, a h�rokat pedig alul r�gz�tett�k. A X.-XIII. sz.-i spanyol �br�zol�sokon a kulcsszekr�ny lehetett lantszer�en h�trat�rt �s sarl�alak� is. A fidula (K�z�p-�zsi�b�l
Eur�p�ba �tker�lt von�s hangszer) n�pszer�v� v�l�sa ut�n a git�r �tvette �s m�ig meg�rizte a fidula kulcstart� lapj�t, el�ls� vagy h�tuls� �ll�s� hangol�kulcsokkal, de eg�szem a XVI. sz. elej�ig el�fordulnak m�g h�trat�rt vagy sarl�alak�
kulcsszekr�nyek �s oldal�ll�s� hangol�kulcsok. Eleinte n�gy �rint�je volt, �s id�vel a lantt�l is �tvett bizonyos jellegzetess�geket. A k�z�pen elhelyezked� rozett�s hanglyukat, a h�rok h�rl�bon val� r�gz�t�s�t �s n�gyh�ros illetve n�gy h�rp�ros elrendez�s�t (4x2 h�r), k�l�nb�z� hangol�sokban, t�bbek k�z�tt cc1 ff aa d1d1; FF cc ee aa; valamint a XIII.-
XIV. sz.-ban a b�lb�l k�sz�lt h�rokat.
    Angli�ban a git�r k�l�nleges k�z�pkori form�ja a gittern, amelyet a XVII. sz.-ban a spanyol git�r v�ltott fel. �r�sm�dja sok�ig azonos volt a lanttabulat�r��val. Eredetileg Quipic volt a neve. Egy arab hangszer, amely Spanyolorsz�gon kereszt�l �rkezett Eur�p�ba; a XIV. sz.-t�l fordult el�. Lapos, k�rteform�j�, egy darab f�b�l kiv�jt kis korpusza k�zvetlen�l folytat�dik az �rint�k n�lk�li nyakban, kulcsszekr�nye sarl�-alak�, hangol�kulcsai oldals� �ll�s�ak, h�rjai alul r�gz�tettek. El�gg� orm�tlan hangszer volt, rezonanci�ja csek�ly. K�s�bb fokozatosan a lanthoz hasonult. A XVI. sz.-ban meglehet�sen szabv�nyoss� v�lt, korpusz�t  k�v�s �p�t�sm�ddal k�sz�tett�k, h�tlapja rendszerint lapos volt, de el�fordult dombor� is. K�z�pen a karcs�s�t�s m�g nem volt t�l szembe�tl�. Rozett�ja �ltal�ban centr�lis elhelyezked�s� volt, h�rjai a lant�ihoz hasonl�an h�rl�bon r�gz�tettek voltak. �rint�i b�lb�l, esetenk�nt f�b�l, csontb�l, vagy f�mb�l k�sz�ltek. Ha a h�rsz�m p�ros volt, vagyis minden h�r kett�s volt, akkor a hangol�kulcsok a kulcstart� lap k�t oldal�n helyezkedtek el, ha pedig p�ratlan volt, akkor egy hangol�kulcs fel�l, a lap k�zep�n volt. Kimondottan m�kedvel� hangszernek sz�m�tott. N�metorsz�gban kev�sb� volt kedvelt. 1619-ben Praetorius Quintern�nak vagy Chitern�nak nevezi, n�gy vagy �t h�rral. Valamennyi szerz�, aki a korban git�rtabulat�r�kat �rt, a k�vetkez� hangol�st adja meg: CC FF AA dd. Ilyen git�rokat a fennmaradt p�ld�nyok tan�s�ga szerint alkalmank�nt eg�szen a XVII. sz. k�zep�ig haszn�ltak, legal�bbis Franciaorsz�gban. Gaspar Sanz git�riskol�ja (1697) szerint a XVI. sz. utols� harmad�ban Vicente Espinel szerelt egy �t�dik h�rp�rt is a hangszerre. Az �j h�rp�r lefel� b�v�tette a hangszer terjedelm�t. El�fordult az is, hogy az �sszes h�rt egy eg�sz hanggal f�lfel� transzpon�lt�k. Hangol�sa t�bbek k�z�tt Aa dd1 gg hh e1 volt. Eg�szen a XVIII. sz. v�g�ig ez maradt az �th�rp�ros git�r szok�sos hangol�sa.
    A XVI. sz. a hangszeres zene �n�ll�sul�s�nak korszaka. A kompoz�ci�kat m�r k�zvetlen�l valamely meghat�rozott hangszerre vagy hangszeregy�ttesre tervezt�k. L�trej�ttek az egyes hangszereknek megfelel� saj�tos lejegyz�si m�dok, a tabulat�r�k, amelyek �ltal�ban nem a megsz�laltatand� hang magass�g�t. hanem a k�v�nt fog�st jel�lik. K�l�n�sen fontosak voltak a penget�s, mindenek el�tt a nyakkal ell�tott hangszerek tabulat�r�i. Ezekre a XVI. sz. folyam�n n�gytabulat�ra-
rendszer j�tt l�tre, amelyeket keletkez�s�k hely�r�l n�met, olasz, spanyol, �s francia tabulat�r�nak nevez�nk. Ezek k�z�l a n�met hamar el is t�nt, nem volt megfelel�. A m�sik h�rom mindig volnalredszerre �rott, a vonalak sz�ma a h�rok sz�m�nak felel meg. A spanyol �s a francia tabulat�r�kban a legmagasabb h�rt a legfels� vonal, a legm�lyebb h�rt a legals� vonal �br�zolja, az olasz tabulat�r�ban viszont (a hangszer tart�s�nak megfelel�en) a legmagasabb h�rnak a legals�, a legm�lyebb h�rnak pedig a legfels� vonal felel meg. A spanyol �s az olasz tabulat�r�k jelei sz�mok, a franci��i pedig bet�k.
A XVI. sz.-ban n�gyf�le egy�ttes-t�pus l�tezett, ezek k�z�l az els�t penget�s�k - t�bbek k�z�tt git�r - , von�sok, furuly�k, �s ajaks�p orgon�k alkott�k, olykor halk cinkekkel �s fuvol�kkal.
    A git�rral rokon vihuela m�v�szi irodalm�nak XVI. sz. v�gi hanyatl�s�val a XVII. sz.-ban felvir�gzott a git�r n�piesebb irodalma. Az egysz�lam� j�t�k mellett kialakult az akkordj�t�k. A tabulat�r�kban fennmaradtak t�bbek k�z�tt air de courok, rom�ncok, seguidill�k, n�pdalok �s t�ncok. A git�r k�zkedveltt� v�lt, mind a n�p k�r�ben, mind a v�rosi t�rsaszen�ben. F�leg It�li�ban, de Spanyolorsz�gban �s Franciaorsz�gban is sok git�rm� jelent meg, olyan fog�s-�r�ssal, amely a hangszer m�kedvel� jelleg�re mutat.
     A XVII. sz. k�zep�ig Franciaorsz�gban m�g el�fordultak n�gy-h�rp�ros git�rok, a h�rok sz�ma azonban �ltal�ban �t volt, a hangszer legfels� h�rja n�ha lantszer�en mag�ban �llt. Korpusza v�ltozatlanul k�v�s �p�t�s�, k�toldalt karcs�s�tott volt, k�z�pen rozett�val. Hangol�kulcsai h�ts� �ll�s�ak voltak, b�lh�rjai a l�bn�l voltak r�gz�tve. A XVIII. sz. elej�ig m�g lehetett dombor� a h�tlapja, ezekn�l a hangszerekn�l a k�va nem volt t�l magas. Az utols� ilyen hangszerek Joachim Tielke m�hely�b�l val�k, 1719-b�l. �t h�rp�rb�l �ll� h�rozat�t Spanyolorsz�gban, Franciaorsz�gban, �s It�li�ban 1770 t�j�n, a n�met alf�ld�n k�r�lbel�l k�t �vtizeddel k�s�bb v�ltotta fel a hath�ros, szimpla h�rozat.
    A hangszer a XIX. sz. els� fel�ben m�g kisebb �s eleg�nsabb volt, mint a sz�zad m�sodik fel�t�l napjainkig.
    A git�r k�zkedvelts�g�t korpusz�nak sok fant�ziad�s formav�ltozata is mutatja. K�sz�tettek lant-, ciszter-, �s pajzs-form�j� git�rokat is; a klasszicizmus jegy�ben a git�r korpusz�ra k�t szarvat �s azokat a kulcsszekr�nnyel �sszek�t� keresztl�cet illesztettek, ezt l�ragit�rnak nevezt�k. A b�csi Johann Georg Staufer �ll�that� nyak�, a berlini Anton Bachmann pedig billenty�s git�rt k�sz�tett. N�ha a git�r is kapott m�sodik kulcsszekr�nyt, a fog�lap mellett fut� basszush�rokhoz. Georg Staufer „guitarre d’amour” n�ven, Peter Teufelsdorfer „von�sgit�r” n�ven csell�tart�sban j�tszott hath�ros von�sgit�rt k�sz�tett, 1823-ban, amely bizonyos dolgokban a csell�ra is hasonl�tott. P�r �vvel k�s�bb Vincenz Schuster iskol�t �rt a hangszerre, amelyben gir�rcsell�nak nevezte. Schubert 1824-ben zongorak�s�retes szon�t�t �rt a hangszerre, amelyet „arpeggione”-nak nevezett.
    1860 k�r�l Antonio de Torres Jurado, spanyol hangszerk�sz�t�, a granadai Jos� Pernas tan�tv�nya, fontos szerkezeti v�ltoz�sokat eszk�z�lt a git�ron. M�dos�totta a hangszer m�retar�nyait, de fejleszt�si t�rekv�sei els�sorban a hanger� n�vel�s�re ir�nyultak. Ezt a h�t meger�s�t�s�vel �rte el, �s azzal, hogy a h�rok hossz�t 65 cm-re n�velte, ami ma is m�rt�kad� hossz�s�g. A h�t als� oldal�n fad�cokat helyezett el legyez�alakban, ami a rezg�sek terjed�d�t seg�tette �s er�s�tette a hangot. Ezek az �j�t�sok valamint T�rrega git�rm�v�sz t�k�letes technik�ja egy�tt alapozta meg a git�rk�sz�t�s �s a git�rjat�k spanyol iskol�j�t. A klasszikus vagy spanyol git�r ezek �ta keveset v�ltozott, napjainkban viszont a sz�rakoztat�zen�ben k�l�nf�le form�kat �lt.
    Divatos hangszerr� N�metorsz�gban csak a  XIX sz. elej�n v�lt, mindenekel�tt B�csben (S. Molitor, M. Guiliani, Legnani, Matiegka, Call, Mertz) �s Oroszorsz�gban (Szihra, Viszockij), valamint P�rizsban (Carulli, Agnado, Carcassi) �s Londonban (So�, C. Schulz). 1900 ut�n f�leg az ifj�s�g k�r�ben lett kedvelt m�kedvel� hangszer. A jazzben k�s�r�hangszerk�nt �s sz�l�hangszerk�nt is r�szben kiszor�totta a bendzs�t.
    Kb. 1940 �ta terjedt el a jazzben �s a sz�rakoztat�zen�ben az elektromos er�s�t�s�, asszimetrikus alak� ritmus- vagy elektromos git�r, melyen t�bbnyire penget�vel j�tszanak.

    A klasszikus git�r �j m�v�szi jelent�s�gre tett szert, olyan m�v�szek �ltal, mint A. Segovia, N. Yepes. J. Bream �s S. Behrend.
    A hangszer irodalm�nak gerince a XVI.-XIX. sz. olasz git�rzen�je (M. de Barberiis 1549, G. A. Colonna, A. Trombetti)
Az els� git�rdarabokat (para Guitarra) n�gyh�ros hangszerre �rt�k, A. Mudarra �s Miguel de Fuenllana (1554) vihuela-tabulat�ra nyomtatv�nyaiban tal�lhat�k. Melchior de Barberiis 1549-es lanttabulat�r�j�ban egy h�th�ros  git�rra (3x2+1 h�rra, azaz n�gy h�rcsoportra) �rott fant�zi�t is tal�lunk. 1551 �s 1555 k�z�tt Adrien Le Roy �s Robert Ballard megjelentetett �t git�r-tabulat�r�t, melyek szint�n mind n�gy h�rp�ros git�rra �r�dtak. Az els� �t-h�rp�ros git�rra �rott tabulat�r�t 1586-ban Spanyolorsz�gban jelentette meg Leonardo de San Martino.  Az els� sz�l�git�r kiadv�nyt Joan Carlos Amat jelentette meg (Guitarra Espanola … , Barcelona 1596). A continuo-korszakban megjelent �r�sok: Spanyolorsz�gban Grancisco Guerau tabulat�r�ja (1694) �s Gaspar Sanz git�riskol�ja (1697), It�li�ban Antonio Carbonchi (1640), Carlo Calvi (1646), �s Domenico Pellegrini (1650), Franciaorsz�gban Henri Grenerin (1680), N�metorsz�gban Johann Caspar von D�remberg (1652) tabulat�r�ja jelent meg. Valamint Jacob Kremberg eml�ti a git�rt �ri�i k�s�r�s�nek egyik lehet�s�gek�nt.
A legjelent�sebb spanyol �s portug�l git�rkomponist�k: Luis de Brice?o (1627), Velasco, Sanz, Ruiz de Ribayaz, Antonio Abreu, a XIX. sz.-ban So� �s T�rrega, a XX. sz.-ban de Falla, Turina �s Rodrigo.
    A git�r kamarazeneszerz�i t�bbek k�z�tt Boccherini, M. Guiliani �s Paganini, aki git�rvirtu�z is volt. 

    A h�ts��ll�s� hangol�kulcsokat a ma is ismert fogasker�k mechanizmus v�ltotta f�l, ahol a h�rok a csavarmechanik�val a kulcsszekr�nyre er�s�tett kulcsokhoz vannak er�s�tve, a h�rok feszess�g�t a kulcs �ltal megforgatott fogaskerekek szab�lyozz�k. A legt�bb modern git�r kulcsszekr�nye ilyen.
    A spanyol git�rt feny�f�b�l k�sz�tik, a h�tlapot �s a k�v�t ma m�r n�ha falemezb�l, a k�nnyebb megm�velhet�s�g �rdek�ben.
    Sz�mos k�l�nb�z� nagys�g� �s hangol�s� v�ltozata van: terc- �s quintgit�r, basszusgit�r, portug�l machete, ukulele, venturina, chitarrina, guitarrillo, l�ragit�r, guitare d'amour (arpeggione). Az ukulel�nek n�gy b�lh�rja van, �s teste teljes eg�sz�ben f�b�l k�sz�l.

    B�r a legt�bb korai penget�hangszer vagy elt�nt, vagy n�pi hangszerr� lett, a git�r m�g ma is a legkedveltebb penget�s hangszer, a vil�g majdnem minden t�j�n nagy n�pszer�s�gnek �rvend. Ezt tal�n annak k�sz�nheti, hogy j�l hordozhat�, �s ez t�bbf�le zenei kifejez�sform�ra teszi alkalmass�: sz�l�j�t�kra, �nek- �s hangszerk�s�retre. H�tr�nya tal�n csak annyi, hogy zenekari hangz�s kialak�t�s�ra nem alkalmas.